Versek,idézetek

Állok az állomáson várom a vonatot, Kisiklottam hogyan kérjek bocsánatot? Emberből vagyok néha hibázhatok, A bűn folyó habjaiba bele is fulladhatok! Nem tudom miért okoztam fájdalmakat, Lehet hogy azért hogy megpróbáljam élni a sajátomat. Elmentem hosszú útra mentem, Hogy megbánjam azt a sok rosszat amit tettem! Már hallom ahogy a vonat dudál, Egy kislány a felszállóhelyen sirdogál. Ne sirj kislány tudod hogy meg kell tennem, Az életet tovább nem élhetem. Amint ideér már ugrok is elébe, Az életem adom a sok rosszért cserébe! Megbántam minden mi rosszat csináltam, Tudom a hegyre fel hiába máztam! Az erdő szélébe voltam tegnap este, Lelkem le nyugodva az agyam a megoldást kereste. A szivem ezt az egy megoldást találta, De megérdemlem a sok rosszért a bűnhődés nincs hiába!